Végül pedig az Ab felhívta az országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának ez év június 30-ig tegyen eleget. Magyarán, bár az Alkotmánybíróság különböző okokra hivatkozva az LMP beadványát ugyan elutasította, de maga is beismerte, hogy az állam felelőtlenül (sőt mi több, alkotmányellenesen) járt el, amikor úgy alakította át a rendszert, hogy nem törődött a BTMN-tanulók védelmével. És június 30-ig határidőt adott ennek a korrekciójára. Örülnünk kéne ennek? Persze, egyrészt jó hír, hogy az Alkotmánybíróság, ha nem is teljesen, de kimondta, hogy a törvény rossz törvény, bántja a gyerekeket, nem az ő érdekeiket szolgálja. De óhatatlanul is felmerül a kérdés: és akkor mi van? Az oktatási kormányzat a törvény elfogadásakor még Balog Zoltán kezében volt, az emberi erőforrások új minisztere Kásler Miklós, az oktatásért pedig továbbra is Palkovics László felel. Ezek a politikusok sem akkor, sem azóta egyetlen alkalommal sem hallgatták meg a szakmai kifogásokat, nem csak ebben az ügyben, de másban sem.
Elegendő fejlesztőpedagógust találni, valóban kidolgozott szakmai programokat kidolgozni, azokat minden oktatási intézményben, ahol szükség van rájuk, lehetővé tenni ilyen záros határidővel létezhetetlen feladatnak tűnik, még akkor is, ha egyáltalán szándék lenne rá, hogy a helyes irányba terelje az állam az eddig elfuserált döntéseit. De mi garantálja, hogy így történik majd? És ami ennél jóval nagyobb baj: azt az egy tanévet, ami tavaly szeptemberben kezdődött, semmi nem adja már vissza a gyerekeknek. Tanulók tízezreire érvényes e pillanatban is egy olyan törvény, amiről már elfogadása előtt tudtuk, hogy káros lesz, és amiről most éppen már papírunk is van, hogy kiélezi az egyenlőtlenségeket az oktatási intézményekben. És akkor tegyük fel őszintén a kérdést: mégis miféle helyzet ez? Tényleg tétlenül végig kell nézzük, hogy azt a néhány hetet-hónapot, ami még hátra van ebből a tanévből, ebben a rendszerben szenvedjék végig a gyerekek? Lehet erre azt mondani, hogy hát elképzelhető, hogy nem is olyan sok gyereket érintett hátrányosan a Taigetosz-törvény.
A mostani konzultáción Lilija Hrinevics oktatási miniszter közölte, hogy készek kibővíteni a végrehajtási menetrendet egy fejezettel, amelyben a magyar kisebbségi szakértők bevonásával meghatározzák a nemzeti identitás megőrzéséhez szükséges intézkedéseket. Orosz Ildikó ezt úgyszintén kedvező fejleményként értékelte. Megtörtént az első lépés, de még messze vagyunk a megoldástól. Még sok munka és egyeztetés vár a két félre, több részletkérdést még át kell tárgyalnunk. Megnyugtató viszont, hogy most végighallgattak bennünket, és nem egymás melletti elbeszélés folyt -állapította meg. Forrás/fotó: MTI
A törvényjavaslat érvényesülése esetén a támogatásról szóló döntés torz, a tudományosságnak és a kutatói közösségnek minimális részvételt biztosító eljárásrend szerint születik meg. Ez a szemlélet elfogadhatatlan a hazai és az egyetemes friss tudásért, tudományosságért felelős MTA számára. Szerdán Lovász László, az MTA elnöke magyarázta el a képviselőknek egy terjedelmes levélben, hogy miért fontolják meg alaposan, hogy megszavazzák-e a kormány javaslatát.