Így ma egy, a lényeget átfogó, aktuális, könnyen átlátható és pontos ismeretanyag áll a szakemberek és a lakosság rendelkezésére. K-vitamin-szükséglet Általánosságban elmondható, hogy az emberi szervezet K-vitamin-szükségletét (90–120 µg/nap) a változatos, kiegyensúlyozott étrend megfelelő mértékben fedezi. K 1 -vitamin (phylloquinon) elsősorban a zöld leveles növényekben található. K 2 -vitamint (menaquinon) legnagyobb mennyiségben a vastagbélben található anaerob baktériumok szintetizálnak, de forrásaként megemlíthetők még a fermentált élelmiszerek is, mint pl. a sajtféleségek. Ebből következően K-vitamin-hiánnyal csak súlyos felszívódási zavarokban, valamint hosszú távú antibiotikum-kúra következtében kialakuló dysbacteriosis vagy parenteralis táplálás esetén kell számolni. A K-vitamin biztosítja a speciális poszttranszlációs módosítást, a gamma-karboxilációt végző enzimek működését azok kofaktoraként. Ilyen K-vitamin-dependens fehérjemodifikáció főként a véralvadási kaszkádban, illetve a csont szerves állományában (pl.
Ugyanakkor a K 2 -vitamin sem a magyar, sem az európai vagy amerikai protokollokban nem szerepel az antioszteoporotikumok eszköztárában. Ennek ellenére számos médiumban találkozhatott az olvasó a K 2 -vitamin-szupplementáció pozitív csonthatásait taglaló publikációkkal. A háziorvosi, illetve a szakrendeléseken megjelent páciensek egyre jelentősebb aránya kért tájékoztatást a K 2 -vitamin csontritkulásban vagy annak megelőzésében való alkalmazhatóságáról a különféle médiafelületeken gyűjtött ismeretei alapján. Az ezzel kapcsolatos szakszerű betegtájékoztatók, valamint a hazai orvosszakmai összegzés hiánya e területen tette szükségessé egy olyan szakmai ajánlás elkészítését, amely tudományos módszerekkel igazolt, bizonyítékokon alapuló kutatási és multicentrikus, randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok, valamint metaanalízisek eredményeit foglalja magába. De ettől függetlenül a szerzők a fenti kritériumoknak nem megfelelő tudományos folyóiratcikkeket is áttekintették és értékelték.
A kezelt csoportban 1, 2, illetve 1, 74%-kal emelkedett a lumbalis gerincen mért BMD-érték a kontrollhoz képest. Azonban a csont ásványianyag-tartalmának javulását nagy esetszámon, posztmenopauzás, nem oszteoporotikus nők bevonásával európai, illetve észak-amerikai populációkban nem sikerült elérni. Egy görög résztvevőkkel zajlott vizsgálatban teljestest-BMD-növekedést detektáltak a K 2 - és K 1 -vitamint kapó intervenciós csoportokban, de az adatokat korrigálva a szérum 25(OH)D-vitamin-koncentrációra, illetve az étrendi kalciumbevitelre a különbség eltűnt. Törésprevenciót vagy a törési rizikó csökkenését egyik vizsgálat során sem tudták egyértelműen bizonyítani K 2 -vitamin-adagolást követően. A vizsgálatok heterogenitása miatt nehéz összefoglaló következtetéseket levonni, azonban elmondható, hogy nincs olyan tudományosan alátámasztott adat, amely szerint egészséges, vegyes étrend és normális bélflóra mellett további K 2 -vitamin bevitele lenne indokolt. A megfelelő esetszámú és elrendezésű klinikai vizsgálatok eredményei nem igazolták vagy erősítették meg, hogy a K 2 -vitamin bármilyen dózisban megelőzi a csontritkulás vagy az oszteoporotikus, kis traumára bekövetkező törések kialakulását.
A K-vitamin zsírban oldódó vitamin, gyakran használt másik neve a fillokinon, amely egyben előfordulására is utal (filum = levél). A D-vitaminhoz hasonlóan két fő formátumát különböztetjük meg, a K1 és a K2 vitamint. A K1 vitamint a zöld növények, a K2 vitamint a baktériumok szintetizálják. Néhány mesterségesen előállított K-vitamin vízben is oldódik. Szintén van provitaminja is, amit menadion-nak neveznek. Mihez szükséges? A véralvadáshoz (II, VII, IX és X. faktor) Alvadási faktorok képzése Mennyi szükséges belőle? Az ember K-vitamin szükségletét felerészben fedezi a táplálékkal felvett és a bélrendszerben élő baktériumok által termelt K-vitamin. A táplálékkal bevitt K-vitamin 10-70%-a szívódik csak fel. Éppen ezért hosszan tartó, bélgyulladással járó betegég, vagy antibiotikus terápia következménye lehet K-vitamin hiány. Az újszülötteknél ezt a hatást a bélbaktériumok csekély száma okozza. Mindkét hiányállapot velejáró tünete a vérzékenység. Miben található meg? Legjobb K-vitamin forrásaink a zöld leveles zöldség- és főzelékfélék, a káposzta, a brokkoli, a paraj, a tej- és tejtermékek, valamint a máj.
Például, a kisebb-nagyobb gyakori vérzések miatt csökken a vér vas tartalma is. A vashiány miatt pedig végeredményben kevesebb oxigént kap az agy. Ennek következménye lehet teljesítményromlás, memóriavesztés, fejfájás, migrén. A véralvadásban gyakorolt szerepéről a K vitamin szerepe a véralvadásban cmíű cikkben írtunk részletesen. vitamin hatása a bőrre Ahogy halad előre az idő, fokozódik a szervezetben a kalcium lerakódás, ezt nevezzük elmeszesedésnek. A meszesedés, a lerakódás számtalan megbetegedést okozhat. Ilyen például a vesekövek, az ízületi gyulladások, a szívbillenytű elégtelenség, szürke hályog, csontkinövések, szenilitás és a szívkoszorú erek elmeszesedése. A K vitamin optimális szintjének helyreállítása segíthet megvédeni minket ezekkel a betegségekkel szemben. Már részletesen írtunk a bőrre gyakorolt hatásáról a K vitamin hatása a bőrre című cikkben. K vitamin hiány tünetei Lényeges, hogy felismerjük, mikor van K vitaminhiányunk, ezért összeszedtük a jellemzőbb tüneteket. lassú véralvadás sérülés esetén (pl.
Az aktív D-vitamin elsősorban a kalcium -háztartásra van hatással, ezen keresztül befolyásolja a fogak, csontok épségét. A véralvadáshoz szükséges faktorok többsége is a májban termelődnek. Többek között azok a molekulák is itt képződnek, melyek a K-vitaminhoz kötődnek és ezzel együttműködve fejtik ki hatásukat a vérzéscsillapításban. Vitaminok raktározása A máj nem csak átalakítja a vitaminokat, de raktározza is azokat. Az A-, D- és B12-vitamin nagy mennyiségben halmozódik fel a májsejtekben. Az A-vitaminból 1-2 évre, a D-vitaminból 1-4 hónapra, a B12-vitaminból pedig 1-3 évre elegendő mennyiség tárolódik itt. Mivel nem csak az emberi májra igaz az, hogy raktározza a vitaminokat, hanem az állatokéra is, így ezek fogyasztása révén rengeteg hasznos tápanyaghoz juthatunk hozzá. Vitaminokban különösen gazdag a tőkehal- és a marhamáj. Természetesen a májnak is szüksége van vitaminokra a megfelelő működéshez. A méregtelenítésben és a májsejtek megújulásában a C-vitamin nyújt nagy segítséget, a szerv egészséges működéséhez pedig A- és E vitaminra van szükség.
Ezt azért is lényeges kiemelni, mert mind az osteoporosis irányában, mind pedig a véralvadásgátlóval történő kezelés legfőképpen az idősebb populációt érinti, így a két betegcsoport sok esetben átfedhet egymással. Az állásfoglalás ismertetésének konklúziójaként elmondható, hogy K 2 -vitamin szedése a csontanyagcsere szempontjából nem jár további előnyökkel az egészséges, osteoporosisban nem szenvedő személyekben. Alkalmazása K-vitamin-antagonista antikoaguláns kezelés mellett veszélyes. Magyarországon az osteoporosis terápiájaként a vonatkozó szabályok szerint rendelhető leghatékonyabb, közfinanszírozottan elérhető gyógyszerek állnak a csontritkulásban szenvedő betegek rendelkezésére. Dr. Balla Bernadett Semmelweis Egyetem, I. Sz. Belgyógyászati Klinika, Budapest a szerző cikkei